Csepeli György könyvei, - a szerző, a tudós szociológus egyetemi tanár akár egyedüli, akár társszerzője egy könyvnek -, mindig meghökkentő címlap fotóval ordítanak ránk. Mintha azt kiáltanák: vegyél meg pajtás, mert érdekes vagyok!

Most sincs ez másként,  a Csepeli - Murányi - Prazsák által jegyzett Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon című mű is képi sokkhatást vált ki a szemlélőből.

A terhes gárdista lány (a betiltott Magyar Gárda egyenruhájában), a "nagy Magyarország" térkép körvonala a háttérben, az Árpád-sávos zászló csíkjai - nyilván mindenkiben más-más módon és értelemben vált ki érzelmi hatást!

A könyv hipotézise szerint a hagyományos tekintélyelvűség alól a társadalmi fejlődés már kirántotta a talajt és éppen ennek a régi tekintélyelvűségnek a hiánya szülte meg ezt az új típusút, amely itt nő(tt) fel a szemünk előtt és szerveződött társadalmi tényezővé.

A könyv mindezzel együtt nem ítélkezik

hanem mélyre ás: milyen családi, társadalmi, anyagi, kulturális, vallási háttér mellett alakul ki és nyilvánul meg a nemzeti radikalizmus, az új tekintélyelvűséget hordozó "eszme", "csoportosulás". Reprezentatív mintán mért kutatási eredményeket tükröző táblázatokból és érdekes interjú-részletekből láthatunk rá a nemzeti radikálisok gondolatvilágára, egyebek mellett a kisebbségek megítélését illetően.

Érdekes ellentétpár a könyvben: a nemzeti radikálisok és a civil környezetvédők csoportjának összehasonlítása számtalan ismérv alapján.

Interneten és internetből élőként engem kiváltképp érdekeltek a téma internetes és marketing vonatkozásai.
Csepeli György korábbi munkáit ismerve nem lepett meg, hogy témáihoz interdiszciplináris megközelítéssel viszonyul.
Tehát cseppet sem lepődtem meg, amikor az infokommunikációs eszközök használatát vizsgálva olyan, a marketing tudományban használatos eszközöket vet be, mint pl. a Rogers görbe.

Rogers görbéje

a valamilyen innováció (újdonság) elfogadásának időbeni lefutása alapján kategorizálja a fogyasztókat. Philip Kotler Marketingmenedzsment c. klasszikusnak számító művében ( Műszaki Könyvkiadó, 1998) így ismerteti a jelenséget (382. old.): a társadalom 2,5%-a innovátor, 13,5% korai elfogadó, 34% a korai többség, újabb 34% a késői többség és 16% tartozik a lemaradók csoportjába.

Az Új tekintélyelvűség szerzőinek triumvirátusa a mobiltelefónia hazai elterjedtségére már a késő(bb)i többség, az internetére pedig még csak a korai többség kialakulását tartja jellemzőnek.
Vagyis praktikusan a felnőtt lakosság fele digitális analfabéta.

E szám olvastán persze a társadalmi érdeklődésű olvasó ölébe helyezi a könyvet, s elgondolkozik, hogy vajon egy ilyen országra mennyire lehet jellemző a sokszínű tájékozódás képessége, milyen uralmi viszonyok alakulhatnak ki és így tovább...
De aztán újra kézbe veszi öléből a könyvet, mert tudni szeretné: mi is van ma Magyarországon?!

***

Még Csepeli György munkáiról:

Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája

Csepeli György vendég blog bejegyzése ebben a blogban:

Fejezetek a blogtörténelemből