Mottó:
"... a hálózatok kiépítése vált a szervezeti rugalmasság és a gazdasági teljesítmény kulcsává..."
Manuel Castells: A hálózati társadalom kialakulása; Gondolat-Infonia 2005.

2009 október ötödikére, a pécsi Civil Közösségek Házába hívjuk hárman, az "alapítók" mindazokat, akik részt akarnak vállalni a Pécsi Hálózatok Közössége munkájában.
A meghívót végső formába öntő Héder Sándor megfogalmazásában benne foglaltatik a " szolgálni a Várost" kitétel is, amelyet jómagam csakis azzal a kiegészítéssel fogadhatok el, hogy tevékenységemmel, (amely az interneten valósul meg), azért támogatom a várost, hogy az hatékonyabban szolgálhasson bennünket, városi polgárokat!
Egy településnek  - v.ö.  Piskóti István — Dankó László — Schupler Helmuth, Régió- és településmarketing c. könyvével, (KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Bp. 2002.) az alábbi területeken funkciója a jólétünk biztosítása:
—  gazdasági jólét
—  közösségi jólét
—  kulturális jólét
—  környezeti jólét
és én el is várom a városomtól (a fentebb leírt dialektikus viszonyrendszerben), hogy ezt biztosítsa!
Számomra az EKF is e gondolatkörben helyezkedik el.

De vannak-e még lehetőségeink egyáltalán, hogy előmozdítsuk a sikert?

Ha elemezzük az EKF "szereplését" a világhálón, akkor azt láthatjuk, hogy az információ egyirányú, egyközpontú, vagyis a korábbi években csapnivaló minőségű kommunikációt képviselő (mára frissességét illetően feljavult) honlap áll a centrumban.
A publikált tartalmakat osztályozó szemlélet (hány megjelenés volt, abból mennyi a pozitív és mennyi a negatív hír) általában is, de a világhálón és a blogoszférában teljességgel tévútra visz. Azért nincs jelentősége, mert a blogoszférában általában véve is inkább a kritika felé hajlik a szó (meg a kép).
A helyesebb megközelítés az volna, hogy van-e immunitása az EKF-nek, Pécsnek az interneten felé irányuló, meg-megújjúló elektronikus negatív megitéléssel szemben. És valljuk be: nincs!
Nincs és nem is lehet, mert az EKF eleddig a cselekvő, kezdeményező szerepet nem vállalta fel, mert nem is ért azon a nyelven, ahogy a blogoszférában és általában az interneten beszélnek. És hiába bérel fel bérbanyát a szóra, a neten a műmájer csak műmájer marad!

Most nem térnék ki arra, hogy hány civil kezdeményezés futott és fut, amelyek filléres - többet mondok, ingyenes, jó szóval történő - támogatásával, többpólusú, immunitást biztosító háló övezhetné a várost.
De a hálószaggatás eleddig jobban működött, talán azért, mert a valódi modern hálózatok nem uralhatóak, azokat a valóság köti és bogozza, "pókjainak" nem mondhatja meg se párt, se önkormányzati képviselő, hogy mit mondjanak és mit ne mondjanak.

Két hónapja működő webegység nem tehet csodát, de talán jelzés értéke lehet a CinePécs blogjának. Ezzel próbára indultunk, hogy képesek lehetünk-e hálóba szőni a magyar nyelvű blogoszféra egy részét, a filmek és Pécs szeretete köré csomózva, cselekvésre buzdítva, írásra késztetve...
Kudarc és siker nyilván együtt fog járni - de látható, hogy Pécsnek az interneten cselekvésre kész, felkészült, írás- és hatóképes barátai vannak a Kárpátok alatt.

Nagy kérdés, hogy van-e még kedve a pécsieknek és Magyarországnak az EKF-hez?

Talán meglepő, de igen! A szociológus, aki értő szemmel kérdez és elemez, azt mondja nekem:

- A 2007-es adatok szerint (a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke készítette) a vizsgált három kar hallgatóinak  44%-a négyesre vagy ötösre osztályozott egy - az érdeklődést mérő ötfokozatú skálán - azaz a válaszadók több mint kétödödét érdekli vagy nagyon érdekli, foglalkoztatja a projekt, s összesen négyötödüket (81,3%) legalább közepes mértékben, de inkább jobban vagy nagyon érdekli az EKF programsora.

- A 2009-es kutatás adatai szerint (a Sien Alapítvány, valamint a Pólusok Társadalomtudományi Egyesület közösen valósította meg)  is a fiatalok jelentős többsége pozitív változásokat vár a turizmus és a kulturális fellendülés kapcsán. A kérdezettek 91%-a szerint az EKF hatására fellendül a város idegenforgalma, 89%-a szerint az EKF növeli a város nemzetközi hírnevét, 88-88%-uk szerint az EKF elősegíti a kulturális intézmények fejlődését, és új kulturális intézmények létrehozását is segíti.

- A harmincezer egyetemista jelentős része önkéntes munkát is vállalna mindkét kutatás szerint és ami fontos az információs társadalom megítélése és szerepe szempontjából - a kutatás során vizsgáltuk azt is, hogy honnan, milyen forrásból szeretnének a kérdezettek értesülést szerezni a projekttel kapcsolatban. Eredményeink szerint a válaszadók közel fele-fele az internetről és az egyetemről szeretne több információt kapni.

- Az EKF kommunikációjának tervezése során érdemes volna figyelembe venni: az EKF-fel kapcsolatban a kérdezettek közül legtöbben (51,9%) az internetről (is) tájékozódnak.

Tehát van mit és volna kikért és kikkel tennünk. De nem lesz könnyű az út az EKF menedzsment és a civilek között, a Világok harca 2-ben leírt strukturális meg nem felelés és az előítéletek miatt sem.

Még van egy jó esély... Ötödikén ötkor a Civil Közösségek Házában találkozzunk!

***

Korábban erről: Civil szféra: világok harca 2.