A kereső ember

A kereső ember személyéről

Szakmai blogban ritkán hivatkozik az ember egy szóváltásra, amely a blogíró és a kedves felesége között zajlik le, elvégre az ilyesmi az intim szférához tartozik, szigorú magánügy, aligha az online marketing, a SEO vagy az általában vett marketing felségterületéhez tartozó esemény.
De a mi "csattanásunk" különlegessége éppen az, hogy valódi marketing témákon kaptunk hajba. Középpontban a kereső ember állt.
Egyébként sohasem hittem volna, hogy egy online marketing előadás kezdő gondolatán ill. egy EKF (Európa Kulturális Fővárosa, Pécs 2010) prospektuson össze lehet veszni és mi össze is tudunk.

- Kedden kettőkor előadást tartok a PTE Marketing Tanszékén - mondtam az asszonynak, - és arra gondoltam, hogy a huszonegyedik század eleje főszereplőjének a KERESŐ EMBERT állítom, aki a Homo Sapiens "leszármazottja", miközben a NEM kereső embert, vagyis a DIGITÁLIS ANALFABÉTÁT a kipusztult NEANDERVÖLGYI EMBERREL azonosítom.
- Mit gondolsz, el lehet kezdeni így egy előadást? - kérdeztem végül tőle.

- Nem! - felelte dühösen az asszony.
Majd hozzátette, hogy az Internettől távol, "nem keresve" is lehet teljes életet élni, sőt, akik olyan sokat ülnek gép előtt, mint én, azok fognak kipusztulni!

Szó szót követett, szemrehányásra még jött újabb, dagadtabb és újra másik - nagyon megbántam én ezt a kereső ember féle dolgot.

Igen ám, de ma a Népszabadság második belső vezércikke (Víruskor, Hargitai Miklós) is éppen arról szól, hogy a ma emberének a vírus szó már számítógépes vírust jelent, nem pedig biológiai értelemben vett veszélyt - és minderről meg is győződhetünk számítógépünkön a keresőkben!
A KERESŐ EMBER - üvöltöttem fel olvasáskor, még szerencse, hogy nem volt ott az asszony!

Online és offline egyaránt keresünk!

- A fenébe, már megint elcseszték!- mondom az asszonynak, az EKF 44 oldalas, színes, névre szólóan postázott prospektusát pörgetve a kezemben.

- Már megint a kákán is csomót keresel! Végre egy jó kiadvány, benne a teljes évi program - hűtene le hű nőm.

- Ne viccelj, azért szórják kukába a népek, mert nem tudják, amit te, hogy ez egy PROGRAMFÜZET. Nézd meg, NINCS CÍME a kiadványnak - hiába KERESEM! A címlapon csak annyi: Pécs2010 Európa Kulturális Fővárosa. Slussz-passz. Honnan tudja a polgár, a KERESŐ EMBER, hogy mi van benne? A belső borítón ugyanez, azzal a kiegészítéssel, hogy az EKF mindenkié.
Miért, kié lenne, mi ez a lükeség, mit akar mondani és kinek ez a teljességgel érdektelen, jelszószerű információ?

Protokoll az van

3. oldal - Kedves Olvasó! kezdetű, fontos ember által írt protokoláris valami.
4. és 5. oldal: Az EKF program sikerének záloga az összefogás - harsogja a cím, amely alatt négy protokoll-írás található.
- Rajtad kívül nincs ember, aki még tovább lapozna, hátha még lesz ebben valami hasznos is?! - hajítom a véleményem az asszony felé.
De ha tovább is megy, a hatodik oldalon hátborzongató ismeretről valló felirat - Pécs: a Ruhr-vidék és Isztambul között félúton - és ezt le is rajzolták nekünk, mert enélkül hülyén halnánk meg.
A 7. oldalon újra fontos ember szól ránk a protokollból: Kedves Olvasó.

És akkor a nyolcadikon a felcím: A vallási kultúra éve - és itt tényleg programok is feltűnnek és az alulképzett pécsiek rájönnek végre, meglehet, ez itt egy PROGRAMFÜZET, amelyre elfelejtettek címet írni, amelynek első oldalait nyugodtan el lehet dobni.
Ellőtt pénz lesz ez is, pedig ezzel tényleg a város polgárainak kezébe lehetett volna adni a 2009-es év gazdag programsorát...

***

Kapcsolódó blogbejegyzésekből:

A SEO, a szivar és Mészáros András EKF igazgató

GYIK:

A „kereső ember” kifejezés arra a modern internethasználóra utal, aki szinte minden kérdésére a világhálón keresi a választ. Legyen szó tudományról, hétköznapi praktikáról, szórakozásról vagy vásárlásról, az első lépés sokszor egy keresőmező használata. Ez az attitűd alapvetően megváltoztatta a tudásszerzés módját, mert a könyvtárak és hagyományos források helyett azonnali, digitális megoldások kerültek előtérbe. A kereső ember tehát nem passzív befogadó, hanem aktívan kutat az információ után, ezzel alakítva saját világképét és döntéseit.

A keresők használata szinte észrevétlenül épült be a mindennapokba, hiszen rutinná vált, hogy egy problémára vagy kérdésre először online keresünk megoldást. Ez nemcsak gyorsítja a döntéshozatalt, hanem újfajta függőséget is teremt: sokan már el sem tudják képzelni a mindennapi tájékozódást internet nélkül. A kereső motorok megbízhatósága és gyorsasága átalakította az információszerzést, ami kényelmes, de egyben kiszolgáltatottá is tesz bennünket, hiszen a találati lista rangsora nagyban meghatározza, mit tekintünk releváns tudásnak.

A keresőoptimalizálás, vagyis a SEO jelentősége abból fakad, hogy az emberek többsége az első találati oldalon szereplő eredményekből választ. Ha egy weboldal nem jelenik meg előkelő helyen, szinte láthatatlanná válik. A SEO ezért vált a digitális marketing egyik legfontosabb eszközévé: segítségével a vállalkozások, intézmények vagy akár magánszemélyek is növelhetik online láthatóságukat. A kereső ember szokásai tehát közvetlenül hozzájárultak ahhoz, hogy a keresőoptimalizálás nélkülözhetetlen legyen az online sikerhez.

Bár a keresők gyors és kényelmes megoldást kínálnak, komoly veszélyt jelent, ha az ott talált információt kritika nélkül elfogadjuk. A találati lista nem mindig tükrözi az igazságot vagy a szakmai hitelességet, hiszen sok esetben a rangsorolás üzleti érdekekhez vagy technikai trükkökhöz is kötődik. Ez azt jelenti, hogy a kereső ember könnyen félrevezethető, ha nem fejleszt ki kellő forráskritikát. A túlzott bizalom a keresőkben tehát torzíthatja a tudásunkat és döntéseink minőségét is veszélyeztetheti.

A kereső ember jelensége arra tanít, hogy a digitális világban az információhoz való hozzáférés önmagában nem elég: meg kell tanulni szűrni, értékelni és felelősen felhasználni a talált adatokat. A jövő társadalmában egyre inkább felértékelődik a digitális írástudás, a kritikai gondolkodás és az algoritmusok működésének megértése. Ha ezeket az ismereteket elsajátítjuk, a keresők hatalmas lehetőséget kínálnak, de ha elhanyagoljuk, a túlzott információáradat káoszt okozhat. A jelenség így egyszerre hordoz kihívást és fejlődési lehetőséget.