Tolerancia hőmérő: cigányoktól a finnekig

Tolerancia-kártya

Friss tanulmányt olvasok, nyomdába készülő kéziratot. S bár pirézek nem szerepelnek benne, a meghivatkozott felmérések sora izgalmas képet ad, egyebek mellett - az Iskola és társadalom elnevezésű szociológiai kutatásból eredően (*) - a társadalomról.
A tanulmány középpontjában a demokratikus attitűdök állnak, kitüntetetten a másokkal, a mássággal, a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök.
Választások előtt jó tudnunk, hogy a tolerancia-kártya vajon milyen erejű: piros ász vagy csak egyszerű tök alsó az oly sokszor emlegetett lap? A válaszra következtethetünk abból is, ha tudjuk - középiskolás gyerekeinket zavarná-e, s ha igen, akkor milyen mértékben ha a padtársa cigány, román, zsidó.... lenne.

[caption id="attachment_1205" align="aligncenter" width="420"] Tolerancia | cigány, román, zsidó az elutasítási sorrend[/caption]

Összességében a tanulók 60,1 %-át zavarná, ha a padtársa valamelyik felsorolt csoportba tartozna és 48%-os elutasítással a cigányok vezetik az elutasítás táblázatát.

"Az összes – a kérdőívben felsorolt – csoporttal szembeni attitűdök kapcsán azt tapasztalhatjuk, hogy a leginkább nyitottak más csoportok felé a fővárosban élők, valamint a gimnazisták (közülük is a lányok), míg a szakiskolás és szakközépiskolás tanulók, valamint a fiúk a leginkább elutasítóak." - írja a tanulmány szerzője (Bognár Adrienn, PTE).

* Az „Iskola és társadalom” kutatás vezetője Csákó Mihály volt, a baranyai adatfelvételt a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Szociológia Tanszéke koordinálta és végezte. A vizsgálat céljai között szerepelt a középiskolások demokráciaképének felmérése, az iskolai demokrácia vizsgálata, valamint a fiatalok politikához való viszonyának elemzése. A kutatás elméleti kerete a politikai szocializáció ismert fogalmi szerkezetére támaszkodik, a politikai szocializációt, a szocializációs folyamat részeként kezelték. Ennek főbb ágensei közül (család, kortársak, iskola, média) az iskola került a vizsgálat fókuszába.
Az adatfelvétel öt megyében (Hajdú-Bihar megye, Baranya megye, Szabolcs-Szatmár Bereg megye, Csongrád megye, Fejér megye) és a fővárosban történt 9. és 11. évfolyamos középiskolások körében. Az iskolatípusra és évfolyamra reprezentatív minta elemszáma 5962 fő.

Címkék: politika, közélet