Amikor frissül egy-egy Microsoft-meghajtású számítógép, a tulajdonos meglepve olvashat arról, hogy az ő gépét bizony a Microsoft károkozó programokkal terítette be. Hiszen mi mást is közölne a szoftveróriás a frissítés után: a "Rosszindulatú Windows szoftverek eltávolítására szolgáló eszközt" is feltelepítette!
Akinek WordPress motoron fut a blogja - mint ez a blog is - az számos alkalommal fog hálát adni az égnek, hogy ezt a blogmotort választotta. Például most is, ha valaki az aktuális trendnek megfelelően a blogját szeretné a másfajta közösségi hálózatokhoz, a Twitterhez vagy a Facebookhoz kapcsolni, szintén számos bővítményből, pluginból válogathat a wordpress org plugin oldaláról.
Az internet kora tulajdonképpen a KERESÉS és a TALÁLÁS fogalompárban is leírható volna. A keresés oldalon a Google, a találás oldalon mintha a Facebook filozófiája testesülne meg napjainkban. A Google - erősen leegyszerűsítve - a tudományos munkák, a szakmai publikációk hivatkozásainak párhuzamaként dolgozta ki rendszerét.
John Battelle Keress c. könyvében írja: "Egy adott kutató munkáinak idézettsége adja tudományos rangját és tekintélyét az idéző értékrendjében - ez a Google működésének alapelve." * Vagyis minél több link mutat egy oldalra, minél többen "hivatkoznak" a linkek által rá, az adott webegység "tekintélye" annál magasabb. (V.ö. PageRank, vagyis a Google által kidolgozott mérőszám 0/10-től 10/10-ig, amely értéknek szerepe van a keresőben elfoglalt helyezésben, vagyis a ráTALÁLÁS esélyében.)
Igen ám, de valóságos iparág bontakozott ki a linkek elhelyezése, vagyis az idézeti sűrűség manipulálására - mondja a Facebook filozófiája, ideje tehát, ha a kisebb-nagyobb élő (baráti?) hálózatok valóságos ajánlásai határozzák meg egy-egy webegység olvasottságát, nézettségét.
Mivel a Facebookra kattintások száma napjainkra elérte a Google-ra töreténő kattintások számát - valamilyen (ideiglenes) egyensúlyi helyzet kialakulását feltételezhetnénk a keresés és a találás dimenziójában.
A hirdetés is olvasót hoz
Mindenesetre láthatjuk azt is, hogy a hirdetési pénzekre alapozott keresés-találás mindkét végpontján maszatol valamennyit a profitra törekvés. (Pl. a hirdetés következményeként jelentkező többlet találatszámot a Google nyilván nem bünteti egy-egy honlap esetén - mármint ha a sajátja, pl. AdWords a hirdetés típusa -, vagyis emiatt aligha fogja lerontani a hirdetett honlap PageRank értéket.)
A weben jelentős súllyal megjelenő vállalkozások számára mindez azt jelenti, hogy mindkét filozófiából adódó jelenlétüket építeniük kell, mert a féloldalasság lemaradást - vagyis találatszám veszteséget okoz. Márpedig ez végső soron a márka ismertségének és kelendőségének csökkenéséhez vezet.
Magyarán egyre több időt, szakértelmet, pénzt kell áldozni arra, hogy sikereinkről a honlapon, a cég blogján, a cég facebook pages-ein, a tumblr-on át twitterre vitt csipogásainkban beszámolhassunk!
Ha valaki nem tudná, hogy ma milyen állapotban várja Magyarország a felzárkózást az információs korszak élvonalához, az tegnap Pécsett megtudhatta Csepeli György és Prazsák Gergő előadásából. Nem véletlenül használom itt a várja szót, hiszen a szociálpszichológiai értelemben vett cselekvő emberek száma Európában nálunk a legalacsonyabb, 10%, miközben az északi országokban ugyanez az érték 65% . Nálunk a szenvedők aránya 70 százalékos, s ők azok, tehát a többség, akik az államtól várják mindenben a sorsuk jobbra fordulását...
Kitűnő, közvetlen hangvételű és sokkoló előadást kaptunk, amely kimondatlanul is szembesítette a jelenlévő pécsi értelmiséget (a marketingeseket, a szociológusokat, az egyetemi központ alkalmazottait, a tanárokat, a közgaszdászokat és az informatikai hallgatókat) a feladatával.
Örök visszatérés
És a könyv, amelynek friss, bemutató előtti, nyomdaszagú példányait lapozgattuk - Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés. Társadalom az információs korban - szóval ez a könyv az érdeklődő, gondolkozó polgárt is szembesíteni fogja mindenütt Magyarországon.
Feltéve persze, hogy van még egyáltalán valamilyen felelősségérzet a társadalom iránt a magyar értelmiségben. Bennünk, ott lévőkben, szemmel láthatóan volt, mert számos szót görgettünk piacról, blogról - cégblogról, web 2.0-ról, információs társadalomról.
Felmerült egy olyan párhuzam is, amely a Kassák által fémjelzett aktivizmusra hivatkozva vetette fel a modern, a hálózati-információs társadalomban élő értelmiség felelősségét az új korszakban. Mert tulajdonképpen már létrejött az a viszonylag rejtett háló is (a nyilvánvalókon túl), amelyen a korszak legmozgékonyabb, innovatív, a haladásért tenni kész elméi kommunikálnak, olykor határokon átívelő módon, alkalmanként össze is fogva, egymás és a közösségek céljait segítve, de ez a háló igazából még kihasználatlan!
Azt korántsem tartom véletlennek, hogy ezek a felvetések éppen itt, s éppen Csepeli György látogatása alkalmával hangzottak el.
* A rendezvényre a Pécsi Reklám7 keretén belül a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klubjában került sor. A szervezők munkáját a Pécsi Internet Akadémia segítette.)
Csepeli György és a Pécsi Internet Akadémia alapítói
P.S. - A szóban volt könyvnek blogja is van: Csepeli György, Prazsák Gergő: Örök visszatérés
Ma, Budapesten, a Kodolányi János Főiskolán blogkonferenciát tartottak. Két nappal ezelőtt másodkézből, Jusztinger Brigittától (Alexandra Kiadó) kaptam az e-mail meghívót (ő egy másik kiadótól), s úgy gondolta, hogy engem ez bizonyára érdekelni fog. Készülvén a Csepeli György pécsi előadását követő beszélgetés moderációjára, kihagyhatatlanná nőtt a szememben ez a blogkonferencia: a kommunikáció nagyjai, tanárai révén bepillantást nyerhetek a blog jelenlegi helyzetébe, elméletébe, kapcsolódásaira pl. a grafika, a nyelvészet, az oktatáspolitika, a tankönyvkiadás irányaiba, s világossá lesznek a blog lehetséges fejlődési irányai is és így tovább...
2010 április 21-én, a Reklámhét keretén belül, 14 órai kezdettel a Pécsi Kereskedelmi Központ épületében előadást tart Csepeli György egyetemi tanár. A téma az internet és azon belül erős hangsúllyal a blog. A száraz tény ennyi. Ám néhányan az egy előadást (az információs kor indukálta kapcsolati- és tudásviszonyokról) és a hozzá kapcsolódó beszélgetést messze meghaladó ünnepnek tekintjük az eseményt. Ugyanis Csepeli György nem az a fajta szürke egyetemi tanár, akit az egyeteme négy fala közt látnak csupán, hanem ismert tudós. Könyveiből generációk tanultak az ELTE, sőt korábban a PTE campusán. (Pl. a Szociálpszichológia c. tankönyve; A meghatározatlan állat c. gyűjteménye; folyóiratokban, lapokban megjelent publicisztikái stb.)
A rendezvény házigazdája a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Marketing Klubja (és a Pécsi Internet Akadémia, amely egy független civil szerveződés). A pécsi kamara bemutatásához annyit: BLOGJA is VAN! Ebből máris lemérhetünk valamennyit a korszerűség iránti elkötelezettségből, sejtéseink adódhatnak a kamara tagjairól(!), hiszen itt azt valljuk: a tagoknak van kamarája és nem fordítva. Maga a hely műholdas térképen ilyen, amelynek útvonaltervező funkciójával Csepeli György ide is találhat :-)
Kicsit már hagyomány, hogy a Bognár Stúdió közzétesz néhány, az interneten nyilvánosan elérhető adatot, amelyek megmutathatják, hogy a közvéleménykutatások egyes számai vajon merre fognak módosulni. Tehát az itt látható trend-tábla is nem önmagában értelmezendő. A Google Trendek eszközzel kimutatható alábbi adatok arról vallanak, hogy a Fidesz, az MSZP, a Jobbik, az LMP és az MDF milyen egymáshoz viszonyított arányban késztette - rájuk történő keresésre - az interneten szörfözőket:
Pártok iránti érdeklődés az interneten | 2010 márc. 26.
Ami érdekes: 2010-ben a Jobbik 900%-kal több rákeresést indukált a saját nevére! Ez arra utal, hogy ez a párt fokozott intenzitással kelt érdeklődést a neten.
A" kínálati oldal" most ilyen (vagyis a Google.hu alatt ennyiszer található meg a párt neve): MDF: 19.000.500 Fidesz: 3.530.000 LMP: 2.930.000 MSZP: 2.800.000 Jobbik: 2.070.000 Ezekben a számokban persze egy-egy párt hosszabb-rövidebb működési idejének is szerepe van, sőt az is, hogy míg pl. a fidesz-ről bútorlap nincsen elnevezve, addig az MDF-ről igen :-) , s ez megnöveli a szó előfordulási gyakoriságát!
Válasz Thomas Csizmadia gerillamarketing kérdéseire. Vajon úgy működik-e a gerillakampány, hogy valaki bemegy a marketing-boltba és rendel egy gerillakampányt? Ha valaki így cselekedne, azzal el kellene beszélgetni arról, hogy marketing célok vannak és az oda vezető utat (a meta hodos-t) azokhoz kell megtalálni. Ez lehet újsághirdetés vagy akár vacsorameghívás, vagy akár egy komplex mix - ezt elemzés után lehet csak meghatározni. (Sokkal többet erről itt: Gerillamarketing.)
Friss tanulmányt olvasok, nyomdába készülő kéziratot. S bár pirézek nem szerepelnek benne, a meghivatkozott felmérések sora izgalmas képet ad, egyebek mellett - az Iskola és társadalom elnevezésű szociológiai kutatásból eredően (*) - a társadalomról.
A tanulmány középpontjában a demokratikus attitűdök állnak, kitüntetetten a másokkal, a mássággal, a kisebbségekkel kapcsolatos attitűdök.
Választások előtt jó tudnunk, hogy a tolerancia-kártya vajon milyen erejű: piros ász vagy csak egyszerű tök alsó az oly sokszor emlegetett lap? A válaszra következtethetünk abból is, ha tudjuk - középiskolás gyerekeinket zavarná-e, s ha igen, akkor milyen mértékben ha a padtársa cigány, román, zsidó.... lenne.
[caption id="attachment_1205" align="aligncenter" width="420"] Tolerancia | cigány, román, zsidó az elutasítási sorrend[/caption]
Összességében a tanulók 60,1 %-át zavarná, ha a padtársa valamelyik felsorolt csoportba tartozna és 48%-os elutasítással a cigányok vezetik az elutasítás táblázatát.
Ezzel a címmel szemináriumot rendezni vállalkozás milliöben - a digitális világ témakörében, olyan neves előadókkal, mint Drajkó László, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója - egy olyan gazdag vidéken, mint Baranya, máris siker. Eme mondatom második része persze ironikus és a vendéglátó nevében megnyitót mondó Síkfői Tamásnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkárának szavaira alapozom.
Mint elmondta, a ma Magyarországán az ezer sebből vérző, támogatásra szoruló Ormánság is nettó befizető és a talán Magyarország legszegényebb vidékéről befolyó adóforintok is Budapest lehetőségeit tágítják. A gondolati átkötés lehetősége - a mindennapi helyzetünktől a világ élvonaláig jutni el - így máris adott volt.
Még a Vista kacskaringóját is feledtették kicsit
Jómagam élvezettel hallgattam Drajkó László előadását a digitális világ nyújtotta lehetőségekről, a "digitális bevándorlók" fogalmáról és a jövő ígéreteiről, annyira, hogy az előadása után azonnal olyasmit kürtöltem világgá a mobilom segítségével a Twitteren: sohasem hittem volna, hogy egy microsoftos dolgozót valaha megtapsolok, és íme: mégis! (Hiába na, az a microsoft vistás kitérő erős nyomokat hagyott a pénztárcámon és az idegrendszeremen.)
Persze jöttek még előadások keresőmarketingről, keresőoptimalizálásról, CRM rendszerről - jók-rosszak vegyesen.
Nekem tovább erősödött ama meggyőződésem, hogy az ilyen, technológiát, szoftvert-hardvert ismertető szeánszokon az ember, a felhasználó-alkalmazó-kisérletező-googlibankereső ember csupán függelék, egy termékhez kényszerűen csatlakozó tényező. Úgy is mondhatnám (megint), hogy a digitális kor kommunikációja fontosabb dolog annál, mintsem hogy számítástechnikai mérnökökre lehetne bízni.
Ez persze nem leszólás, csupán a humán területek (pszichológia, szociológia, nyelvészet...) képviselőinek folyamatos, mély hiányát érzékelem. Igaz, nélkülük is kelendő az árú, velük meg drágább lenne. Ám valószínűleg emberibb is.