Az Interneten nem mindig érvényesülnek a magyar nyelv szabályai. E finom megfogalmazásnak csupán egy részében felelős a nyelvi tudatlanságunk. Ugyanis egyre gyakrabban kényszerülünk a SEO (keresőoptimalizálás) során a mások nyelvi, fogalomismereti hiányosságaihoz idomulni, ha nem akarunk a látogatók által általánosan használt keresőszavakra kapott találatokról lemondani!
Ajánlás: A GSMN18 E-marketing c. tárgy végzős hallgatóinak
Az online kereső ember egyik fontos jellemzője, hogy szerinte ami nincs azonnal - az nincs is! Ha öt-hat másodperc alatt nem jön be a keresett oldal, akkor az az oldal olyan, mintha el sem készítették volna. Ez a gyors, habzsoló és türelmetlen keresési (és ügyintézési) szokás persze átterjed valamennyire az offline világban is létező netpolgárra, aki egyre türelmetlenebbül szemléli a sorban állásokat, a nem egyablakos rendszereket, a nem világosan követhető gondolati vonalvezetést, az antidemokratikus (keresési függetlenséget sértő!) megnyilvánulásokat...
Az online kereső ember így piszok kis lázadó is lehet az offline világban, de egyszersmind elveszett, szélütött, örök elégedetlen, röptét vesztett madár is.
A monitor fényköre által rabul ejtett ember nem csak keres az Interneten, nem csak vásárol, nem csak ott alkot a munkahelyi net-közösségben, nem csak ott szórakozik (filmet néz, esetleg már ott szexszel) nem csak ott kér pszichológiai tanácsot, nem csak ott cseveg a világ könnyű és súlyos dolgairól, hanem ott intézi ügyeit, az anyagiakat is, ott fogad a részvényekre - szinkronidőben -, mint lóverseny-őrült a lovakra a lóversenypályán, ott utalja át a kézbe sem vett pénzét az államnak, a közszolgáltatóknak és mindenkinek, akinek jár.
Szakmai blogban ritkán hivatkozik az ember egy szóváltásra, amely a blogíró és a kedves felesége között zajlik le, elvégre az ilyesmi az intim szférához tartozik, szigorú magánügy, aligha az online marketing, a SEO vagy az általában vett marketing felségterületéhez tartozó esemény.
De a mi "csattanásunk" különlegessége éppen az, hogy valódi marketing témákon kaptunk hajba. Középpontban a kereső ember állt.
Egyébként sohasem hittem volna, hogy egy online marketing előadás kezdő gondolatán ill. egy EKF (Európa Kulturális Fővárosa, Pécs 2010) prospektuson össze lehet veszni és mi össze is tudunk.
Ez a blog a tanúm, hogy már két évvel ezelőtt, amikor Rekettye Gábor könyvét olvasva (Kisvállalati marketing) jegyeztem ide megjegyzéseimet, észrevételeimet - szóval már akkor felhívtam a figyelmet arra a tényre: az általános portál-elemző szempontrendszer, amely a külalak, a kezelhetőség, a tartalom és az interaktivitás felől közelít a webegységek felé, mára már nem elégséges. Különösen nem a POM, vagyis a politikai online marketing honlapjait, blogjait szemlézve.
Azóta megszerzett ismereteim és tapasztalataim tovább erősítik bennem a meggyőződést: a kereshetőség, a keresőkben elfoglalt hely, ill a biztonság (kettős értelemben is, vagyis a hagyományos "feltörhetetlenség" mellett a keresőkben elfoglalt hely megőrzésének képességét is ide véve) ismérvei nélkül ma már nem lehet portálokat értékelni.
Linképítés: immár a telitettség jelei mutatkoznak a lap.hu oldalakon.
Ezt a fenti sort immár több mint 10 éve írtam le, amikor még dofollow linkek származtak a lap pont hu oldalairól.
Akkor egyre-másra kaptam az értesítéseket, hogy helyhiány miatt..., hogy nem elég friss, nem eléggé átütő erejű..., de majd ha az általam kért oldal lesz a világelső, akkor szeretettel várja a szerkesztő az újbóli oldal-ajánlást, a kért dobozba, a kért kifejezésre, a kért linkre.
Voltak persze szerkesztők, akik konkrétan megírják, hogy oldalanként "csupán" 600 linket adhatnak ki, és a lapszerkesztés legfőbb gondja jelenleg - egy konkrét e-mailból idézve -, hogy a 2400 linket hogyan, milyen módon csökkentse, nem pedig az, hogy az általam ajánlott oldalnak linket adjon.
Úgy fest, a legegyszerűbb régi módszer már évtizede bedugult, a régi módon egyre nehezebb lesz releváns, azaz a tartalmunkhoz illeszkedő linkhez jutni.
Ráadásul a dofollow linkek helyett immár nofollow minőségre változtak az innen származó backlinkek.
Vagyis ez az utasítás arra szólítja fel a "feltérképező pókokat", hogy a link útját ne kövessék, ne növeljék a cél honlap linkerejét!
A régi jelenség több következménnyel is járt.
Egyfelől megállapíthatjuk, hogy a Google által ajánlott oldalankénti 100 linket már jóval meghaladták egyes lap.hu oldalak, s ezáltal a "linkerejük" kérdésessé vált.
További következmény, hogy a bejáratott, erős releváns, nem lap pont hu-s oldalak linkjeinek értéke megnőtt.
S nem elhanyagolható szempont: az új, bejegyzésekkel kombinált linket adó helyek előtt megnyílott a pálya!
A linkek összekötik a különböző webegységeket. Ilyen értelemben tehát a link út, amelyen segítünk másoknak (és magunknak) egy másik honlaphoz vagy bloghoz eljutni.
De az egy-egy webegységre mutató releváns linkek száma, ereje növeli a szóban forgó webegység esélyét arra, hogy növekedjék a látogatottsága ill. előkelőbb helyen szerepeljen a keresőkben.
A SEO (keresőoptimalizálás) szempontjából ez - mármint a linkek megléte - szükséges, de nem elégséges feltétel.
***
Megbízható saját linkgyűjtő például: Gazdaság, e-gazdaság
Linkek, utak korábbi írásokhoz:
Helló Pécs, helló oázis
Számos nagyszerű, elsőrendű portált ismerünk, amely ezrével vonzza a látogatókat, hosszú távon nyújt értékeket az Internet népeinek, s új értékek műhelyeként tartjuk számon.
Viszont olyan portált még nem ismertünk mind a mai napig, amely nagyjából egy hónapos korában kijelentené, hogy ő az oázis a magyar sivatagban! Márpedig a HELLÓ PÉCS mozgalom blogja ezt teszi.
3/10-es PageRank érték mellett nem nagyon szokás ekkorát mondani. Nagyobb érték mellett sem, mert akkorra már kinövi a normális webmester, az objektíven tájékozódó online marketing szakember az ilyen típusú, óvodás allűrjeit.
(Post script 2016. 10. 26.: A nyilvános PageRank értékek megszűntek. Ez persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a mérőszám "rejtve már nem dolgozik".)
Sokan gondolják, hogy a SEO értelme a magas PageRank érték kiharcolása, s ha megugrik a PR-érték máris szágúldani fog a honlap a Google keresőben. Egyébként éppen most zajlik a nagy tavaszi PageRank takarítás és ha ránéz valaki az általa ismert honlapok elhelyezkedésére és a friss PageRank értékekre, akkor egyelőre inkább csak villódzást lát...
Vagyis az egyik percben mondjuk 5/10-es, a másik percben csak 4/10-es értéket ugyan arról az oldalról. (Attól függően, hogy éppen melyik Google szerverről jön be éppen az adat.)
A PageRank olyan, a Google által bevezetett és alkalmazott mérőszám, amely az oldal fontosságáról ad információt - adhatjuk meg így is akár a fogalom rövid magyarázatát.
((Létezik nyilvános (ezt látjuk a Google Toolbar-ban, ha feltelepítjük a böngészőnkre) és a logika szabályai szerint nem nyilvános PageRank is.))
Mindebből az következik, hogy a PageRank csupán mutat egy általános képet, egy pillanatnyi helyzetet, de nem ez a mérőszám határozza meg az oldalak sorrendjét! Vagyis akár 0 PR értékű oldal is megelőzhet egy 3/10-est.
Rossz nyelvek szerint viszont az a helyes fogalom magyarázat, hogy a PageRank az a mutató, amely semmire sem jó. Ugyanis ha fontos volna, akkor a Google új böngészője, a Google Chrome alapból képes volna a PageRank érték megmutatására. De az nem mutat semmi ilyesmit, még ha nagyon akarjuk, akkor sem!
(Pedig nem ártana, egy benyomásszintű tájékozódás elősegítése érdekében.)
Tehát a SEO céljának beteljesűlése nem a PageRank érték (hanem a releváns találatokra érkező látogatók nagy száma, amelyet a keresőkben elfoglalt előkelő hely is segít.)
Hadd mutassak minderre egy mai példát. A passzívház-tervezés nevű oldal PageRank értéke 4/10-ről ma 3/10-re csökkent, viszont a második ötből az első öt találat közé verekedte föl magát, akár a google hu, akár a google com alatt böngészve keresünk rá!
Ugye, érdekes?
***
Kapcsolódó írások, linkek:
Passzívház-tervezés
PageRank, keresőoptimalizálás - ősember módjára
***
Ami a keresőoptimalizálás és a SEO témáját illeti:
Ismeret terjesztő oldalamm: Keresőoptimalizálás
Nem is egy barátom, ismerősöm indul neki mostanság a cégblog írás rögös útjának, s beszélgetéseink során a blog mellett a hír fogalma is többször előbukkan. Hol úgy, hogy a blog nem olyan, hol pedig úgy, hogy ebben-abban azért mégiscsak hasonlítanak egymáshoz.
Hírt író újságírótól meglepő fordulat volna - tárgyszerű beszámoló helyett - ha mondjuk az bukna elő belőle, hogy a sajtótájékoztatót tartó cég képviselője mamlasz, raccsolva badarságokat beszél, rosszarcú és a sajtótájékoztatón felszolgált pogácsa sem olyan finom, mint a nagyanyjáé volt, az üdítőben pedig fájóan kevés a buborék.
Blogban viszont simán elmegy az egész - ha ez lényeges és igaz!
A hír, mint minden OBJEKTÍV újságírói műfaj alapja, a
kérdésekre igyekszik választ keresni.
A személyes blog viszont lehet erősen szubjektív, egy személyiségen átszűrődő világról vall - s a cégblog is nyilván ebből a körből "származik". Tehát SZEMÉLYESSÉG nélkül nincs igazi blog.
Objektivitás és személyesség egyébként jól megférhet egymás mellett, és erre a "párra" cégblog esetén szükségünk is lesz.
A hírre és a blogra hatnak ugyanolyan szabályok is.
A hír értékét a közelség, az érintettség, az aktualitás, a celebrity, a negativitás, a váratlanság és a dossziéhatás növeli.
A cégblogban ugyanezek a tényezők érvényesülnek.
Csak itt a gyorsaság nagyobb sebességet jelent és az interakció révén ezer új gondolat készíthet elő vagy építhet fel egy cselekvést. Vagyis a blogban a közösségi erő is jelen lehet, míg ez egy egyirányú hírnél nem éppen tipikus.
A címadás fontossága mindkettőnél azonos. (Rövid, csattanós, lényeget elmondó, blikkfangos... vagy épp ellenkezőleg)
A lead (a téma összefogott bevezetése) a blogban sem árt.
A háttér felmutatása - linkekkel- a blogban is a bejegyzés végére illik, miként azt megszoktuk az elektronikus újságírásban.
És még mennyi mindent érdemes figyelembe vennünk.
Pszichológia, netes és marketinges szakirodalom...
***
Kapcsolódó írások:
A blogstratégia és a szakmai blog előnyei
A blog médiaereje, CGM és más ínyencségek
Ismerős körben tartottam vitaindító előadást - ahol nagyjából arra kerestük a választ, hogy az adott szervezet (most még hadd tartsam titokban a nevét) indítson-e cégblogot.
Induktív módszert választottam, és azzal kezdtem a társalgást, hogy végigvezettem hallgatóimat az Interneten néhány médiumon, rámutatva a blogokhoz fűződő kapcsolatukra.
Az Index klasszikus internetes médium, a blogok integrálása magas fokú, még az újságírók egy része is a blog formáját használja "újságírásra" (pl. Tóta W.).
Elegendő az Index nyitólapjára néznünk, külön színnel, pirossal "tündökölnek" a blogok.
A "háttérben" ott a Blog.hu, amelyből bőséges válogatást emelnek a címlapra is.
Következő állomásunk a NOL (Népszabadság Online) volt, ahol elmondtam, hogy a print és az online szerkesztőséget (akárcsak a gazdaságilag fejlettebb országokban a nagy lapoknál) egyesítették.
A "cikkekhez" a regisztrált olvasók hozzászólhatnak s a blogokból itt is bő válogatást láthatunk a címlapon. (NOLblog).
Akiknek a tudatában a Népszabadság, mint "baloldaliságában" is konzervatív papírlap él, az téved: már tipikus hálózati tulajdonságokkal rendelkezik. (A döcögőssége, az általam felfedezni vélt ellentmondásai most nem ide tartoznak).
Talán a HVG Online a legbőségesebb tárháza az online lehetőségek kiaknázásának. Az országos kiterjesztettségű Helyi érték rovatban az ország legfontosabb településeinek szabad (és nem szabad) blogjait igyekszenek integrálni, az urlguru alatt pedig a témák és információk sokaságát gyűjthetik be - a kor szerkesztőségi igényeinek megfelelően.
A HVG Online blog-olvasási igényeinket úgy is ki akarja elégíteni, hogy pl. saját szerkesztőségi blogját is "lapozgatásra" ajánlja.
Tehát azt látjuk, hogy a magyar média most már nagyon határozottan korszerűsödik, felismerte a kor HÁLÓZATI jellegét, és stratégiáját, online marketingjét ehhez igazítja.
A blog is ebben a "játéktérben" értelmezendő fontos eszköz, amelyet a fentebbi médiumok sorra integrálnak.
Internetes kirándulásunk tapasztalatai tehát: hálózatiság, interakció, blog.
Arra a kérdésre tehát, hogy az adott szervezet indítson-e cégblogot, bizonyos mélységig választ is kaptunk.
De ma már más a helyzet: Blogvilág: Index, Blog hu – a blogoszféra mostohája
***
Egy kis előzmény:
Tolvajt kiáltok! Arról már zsörtölődtem épp eleget, hogy némelyek szemrebbenés nélkül visznek írást a webegységeimből, s arról is, hogy lassan már jól működő iparággá magasztosul, hogy némelyek az RSS csatornákon át vagy más módon összegyűjtik a jobb szerzők műveiből a csóresz-móresz válogatásukat, s így a keresőkben jól szereplő webegységet hoznak létre.
Erre persze tesznek AdWords (új nevén Ads) hirdetést is, ha már lopnak, legyen dupla a haszon - szóval mondom, ezt lassan kezdem megszokni.
De ma azért szépen leesett az állam, amikor azt láttam, hogy az engedélyem nélkül elvitt szövegdarabomat a közreadó nem is közvetlenül tőlem lopta, hanem egy őt megelőző tolvajtól, attól, aki először csapott rá a "művemre".
Lassan már majd nem lehet tudni, hogy ki a szerző, annyi tolvajláson suhan át egy-egy szövegünk. És akik egybegyűjtik a jó szövegeket, persze pénzt is szereznek a munkánkból.
Dollárban.
Így aztán majd el fogják magyarázni, hogy ők nemzetgazdaságilag nagyon helyesen cselekszenek, amikor reklámot helyeznek a csórt szövegekre, mert ezt a sok lüke szamarat nyilván nem azért taníttatta az állam évtizedekig, nem azért adott könyvtárnyi irodalmat a kezükbe és nem azért gondolkoztatja őket a valóságról - hogy a nemzetgazdaságnak ne legyen belőlük haszna, ezért ők - mármint a szövegtolvajok - behozzák külföldről azt a pénzt. Hogy meg is tartják?
Még szép!
És ebből már kezd nagyon elegem lenni!
Az olyan finomságok, hogy igyekszem magam irányítani, hol jelenjék meg híradás egy-egy bejegyzésemről, már nem számítanak. Vagyis a tudatos image építés lehetőségét is kezdik kilopni a magyar Internet alól.
© Bognár Stúdió - azaz ezen írás tulajdonosa a Bognár Stúdió, s magam akarok gondoskodni arról, hogy írásomnak híre legyen, tehát a kiajánlás terhét sem kérném levenni a vállamról!
Bognár László
***
Ajánlom elolvasásra: Keresőoptimalizálás: duplikáció, másolt tartalmak a weben