Olvasom a Google Webmestereszközök Súgó-jában az ajánlott cikkeket és örömmel olvasom a Keresőoptimalizálás (SEO) című írásukban a következőt: "Óvakodjon az olyan keresőoptimalizálóktól, akik azt állítják, hogy garantálni tudják a helyezést...". Ki tudja, hány üzletet veszítettem el, mert számos, önmagát keresőoptimalizálónak mondó cég "elém vág" azzal az ígérettel, hogy ő garantálja az első ötbe jutást, égre-földre esküszik, pénz visszafizetési garanciát vállal a szinte azonnali csodára.
A márkaépítés egyik kulcsfontosságú eleme valamilyen vírusmarketing vagy szájhagyomány útján terjedő marketing kampány lehet. Ha ez jól működik, akkor a kampányunk sikeres lesz egy jól SEO-zott microsite-al.
A legtöbb esetben ez a két dolog azonban technikailag elkülönül egymástól. Elindítunk egy vírusmarketinget a youtuebon, mondjuk vicces videókban jelenik meg termékünk (videókat előszeretettel osztanak meg az emberek a facebookon), és közben kiutalunk bizonyos kulcsszavakra/linkekre, amire keresve a projekt weboldalán kötünk ki.
Rendesen szaporodnak a gerilla elnevezések: gerilla önéletrajz, gerilla párválasztás, gerilla blog, gerilla taktika, gerilla ez-meg-az. Ennek két oka van. Egyfelől nagy divat a szó, s ez viszi előre a gerilla szóösszetételeket. Másfelől pedig tényleg tért hódít a gerillamarketingből következő szemlélet, vagyis gyors, olcsó, meglepő, hatékony megoldást kínálunk egy-egy marketing feladat megoldásához.
Gerillamarketing eltérítve
Hogy a két ok közül melyikkel van dolgunk, azt könnyen eldönthetjük. Nyilván erőltetettnek hatna, ha egy bájos ezüst ékszerről azt állítanám, hogy ez itt gerilla ezüst, és nyilván egy hashajtó reklámjánál is visszatetszést keltene, ha azt mondanánk: gerilla tablettával van dolgunk! Na, de akkor milyen dolgokat nevezhetünk gerillának? Che Guevara nyilván egy gerilla-gerilla, leszámítva azt az időszakot, amikor is kubai, forradalmi pénzügyminiszterként viaskodott a gerilla imperialistákkal. Legalábbis a Comandante gerilla önéletrajzából ez következik.
Persze a gerilla szóösszetételben leledző blog elnevezést nagyon is helyénvalónak gondolom. Hiszen szükség van olyan webegységre, amely a szóban forgó név mögött rámutat a jelenség okára, minőségeire, struktúráira - például a gerillamarketing szerepére. Illetve maga is példát mutat a bejegyzéseivel, azok megközelítési módjával
Gerilla SEO
Olykor nagy kedvem volna nekem is a dolgok könnyebbik végét megfogni és úgy segíteni barátaimnak a keresőkben történő előrehaladásban, hogy legerilláznám a szolgáltatásukat. Így születhetne meg a gerilla duguláselhárítás fogalma is, hiszen a Duguláselhárítás Budapesten gyors, mint egy gerillahadtest. De a magam portékáján is sokat dobna, ha gerilla SEO-t mondanék, vagy gerilla keresőoptimalizálás lenne a hívó kifejezésem. Hát akkor legyen így - szolgáltatásom ezentúl: Gerilla SEO! *** Az igazi gerillamarketing linkjei:
Ha a mai napon (2011.10.28) rápillantunk a Google keresőben (google.hu alatt) a Demokratikus Koalíció kifejezésre, azt fogjuk tapasztalni, hogy az első találat ugyan a párt facebook oldalát jeleníti meg, de ez az első hely veszélyben forog. De ennél is nagyobb baj a pártalakulat szempontjából, hogy az első tíz találatban olyan főcímeket találunk, melyekben ilyen kifejezések szerepelnek: a "legmagyarellenesebb formáció". (By Jobbik.)
A pillanatnyilag kilencedik találat pedig egyenesen arra mutat rá, hogy a párt elmulasztotta a com kiterjesztésű domain nevének levédését. Ezen a helyen (címen) most egyebek mellett a "Bazmegeljünk együtt a tolvaj politikusok ellen" szöveg olvasható a keresőtáblán. Mindebből az következik, hogy a Demokratikus Koalíció az online marketing tárgyból, beleértve a keresőmarketing és a keresőoptimalizálás (SEO) gyakorlati tárgyakat is - megbukott. Sajnos tipikus jelenség ez Magyarországon!
A politikai marketing tótumfaktumai nem elemeznek?
Pécsett már évekkel ezelőtt kiderült, hogy az EKF menedzsmentje elfeledkezett Pécs angol nevének (Pics) levédéséről és leleményes vállalkozó a testépítés másodjelentés alapján megelőzte Európa 2010-es kulturális fővárosát a domain birtoklásában.
Ugyancsak Pécsett kiderült, hogy az online szövetségesek nélkül elinduló professzionális választási honlap, (Szili Kataliné) legyen bármilyen okosan felépítve, a keresőkben pofonokat lesz kénytelen elszenvedni. (Különösen akkor, ha ráadásul nagyképűen kijelentik a honlap készítői, hogy az ő művük valódi oázis a magyar politikai marketing sivatagában. Ezt a nemzetközi gazdasági életben is harcedzettséget szerzett pécsi online marketingesek rendesen meg is köszönték, a keresőtáblán bekerítve a honlapot. Holott akár szövetségesei is lehettek volna az akkor még szocialista politikusnak, Szili Katalinnak, a polgármesteri címért zajló kampányban!)
A keresőmarketing hiátusaira mutatott rá a jobboldali politikusok gyermeteg marketing kísérlete is, amikor lejárató célzattal megalakították a Gyurcsány Ferenc Baráti Társaságot, ezt Budapesten sajtótájékoztatón jelentették be, de elmulasztották a szekunder hullámban az interneten biztosítani maguknak a minőségi találatsorta keresőkben. Mert úgy gondolták, Magyarországon politikai marketingnek elég annyi, hogy egy jóízűt "anyázik" néhány politikus ellenfelei rovására és a szolgahad, vagyis az újságíró nép elintézi a többit. Hát ez nem elég - bizonyítottam anno a Gyurcsány Ferenc Baráti Társaság 2. elnevezésű bloggal és gerillamarketing megközelítéssel, amelyhez spontán számosan csatlakoztak, valóságos flash mobbá, internetes villámcsődületté domborítva az akciót.
A cégek már értékelik a barátságos környezetet a keresőtáblán
Úgy fest, a politikai marketing tótumfaktumai a totális interakció korában még mindig a hagyományos értékrendre ügyelnek csak: a külalak, a kezelhetőség, a tartalom és az interaktivitás tényeire. A keresőkben elfoglalt hely, annak biztonságos megtarthatósága, a barátságos környezet kialakítása a keresőtáblán - ma még nem számítanak. Vajon hány csúfos kudarc vezet el majd odáig, hogy ezek is szemponttá legyenek Magyarországon?
Aki azt gondolja, hogy az ügyfél választ szolgáltatót és a szolgáltatónak ebbe nincs is semmilyen beleszólása, az téved. De egy kicsit messzebbről kell nekiindulnunk... Szolgáltató és ügyfele kapcsolatát már több bejegyzésben is érintettem, s mindegyik érintés "rázósnak" bizonyult. Az egyik végponton az ügyfél lebecsülése áll, akit pusztán egy megcsapolandó pénzeszsáknak tekintenek. Ezt a végpontot az ügyfél vállalkozásából való felkészülés hiánya, az általános (internetes) szabályok kikerülése és a tömegtermelésre jellemző személytelen eljárásmódok jellemzik. Tipikus megjelenési formája a tömeglevél (kéretlen e-mail felhő), az egyen-ígéret (mindenki első lesz a keresőben ugyanarra a kulcsszóra), a referenciák hiánya és a tisztességes SEO munkához szükséges munkadíj alatt képzett ár.
Sorra jönnek vissza a lap.hu-tól a link ajánlásaim ezzel az indoklással: "Bár az oldal témáját tekintve megfelelő, sajnos a szerkesztő részére nem tudjuk továbbítani, mivel hosszas keresés után sem található meg rajta az elérhetőség." Egyfelől repes az ember szíve a gyönyörűségtől, hiszen a lap.hu immár a törvényesség hivatott őreként viselkedik, gátat emel a sok feketén üzemeltetett honlap, webáruház, blog áradásának és ezzel minden tisztességes iparos és linkfogyasztó :-) érdekét védelmezi a fekete gazdaság ellen.
Talán nincs is még egy olyan gyorsan változó világ, mint az internet világa. A magyar blogélet is drámai átalakuláson megy át. Egyfelől a Facebook vonzza magához az ifjú nemzedéket, amely boldog önfeledtséggel tölti el napi több óráját a másokkal való könnyű és nyilvános eszmecserében, konkurenciát teremtve és így elvonva a blogtól (újságoktól, televízióktól, moziktól, színházaktól is ) az olvasókat (látogatókat). Másfelől a print lapok átvándorlása az internetre (vagy haláltusájuk) ötvöződik a szabadabb pályák, a több információ, az új és még újabb online kiadványok versenyével.
Blog, pénz, politika
A politika is jelentős befolyásoló tényező. Az MTI híreinek zöme ingyenessé lett, tehát a társadalom egyfelől nyit az olcsón megszerezhető forrással a hírközlés szabad versenye felé, viszont a hírgyártás versenyét megszünteti. Ebből következően kétarcúság jellemzi: egyfelől demokratizál, másfelől egyhangúvá teszi (egyetlen politikai izlés felé viszi) a hírek piacát.
Az e-társadalom kialakulása, fejlődése számtalan embert hoz az internetre és számos orgánumot teremt. A Nemzeti Hirközlési és Médiahatóságnál (2011. szeptember 2.-ig) 1988 internetes sajtókiadványt regisztráltak. Számos új blog születik, amelyek elsöprik az út kezdetén nevet szerzett bloggerek hírnevét.
A HVG most szüntette meg a hét éve működő Médiablogot. S (bár ugyanez a lap megvásárolta a Hírszerzőt), az online lap oldalán másutt közzétett, vagyis ingyen beszerezhető blogokból szemléz. Vagyis leépít, ingyen szerez be hírárút, lehajol az apróért is, vagyis akár a szürke kis blogok, AdWords hirdetések garmadájával kínálja meg olvasóit.
A blogok világa egyszerre mutatja a koncentráció és a decentralizáció jeleit. Az Index magához vonzotta a jelentős blogok, bloggerek egy számottevő csoportját, de a friss hírek szerint a politika (jelesül a kormányzat) befolyása alá akarja gyűrni. A szerkesztőség régi, meghatározó tagjai mindenesetre máris elinaltak.
A blog, mint művészet
A kísérleti blogoknak meg kell elégedniök egy nagyon szűk olvasóközönséggel. A korábban én-blognak, aztán komplex blognak, most egyéb blognak nevezett blog csoportnak a HVG az idei Golden Blogon már zsűrit sem adott - vagyis a blog, mint művészet értő kritika (s talán értő közönség) nélkül marad. Persze van remény, ha más nem, hát akkor annyi, amennyit Csepeli György és Prazsák Gergő fogalmaz meg az Örök visszatérés? c. könyvükben (amelyben a szövegkörnyezet a hatalom szót inkább az érvényesülés jelentéstartalmával ruházza föl):
"A hatalom köreibe való bekerülés technikai, szociológiai és lelki korlátai az internet korszakában is megmaradnak, de leküzdésük sokkal inkább az egyes egyének erőfeszítéseitől, akaratától, tehetségétől függ, mint korábban."
Azért én mégiscsak el tudnék képzelni egy kis támogatást...
Általános szabályként szoktuk megfogalmazni, hogy egy cég a kommunikációja során, így a cégblog használata alkalmával is tartózkodjék a politikai állásfoglalásoktól, a pártokkal, mozgalmakkal kapcsolatosan pedig az egyenlő távolság, még bölcsebb hozzáállással pedig az egyenlő közelség elvét vallja. Ez a fajta szabály nem érdek nélkül való, hanem azt célozza, hogy a potenciális ügyfelek teljessége fogadja el a vállalkozásunkat és ne taszítsuk el az árunk, a szolgáltatásunk iránt érdeklődőkből senkit se politikai alapon, ne csökkentsük mesterségesen a saját piacainkat.
Köszöntelek Titeket Kedves Firkász Barátaim firkászoknak szóló bejegyzésemből! A sajtótájékoztatónk rövid lesz, pontosan egy szivarnyi időt fog tartani. A gerillamarketing egyik alapelemének tekintjük a gyorsaságot. Egyfelől azt jelenti ez, hogy gyorsan reagálunk az eseményekre, a helyzetekre, másfelől pedig alapszabály: az éberségünk és a gyorsaságunk megőrzése érdekében nem terpeszkedhetünk el, mint a jóllakott imperialisták :-)
Megmondom a tutit
Most, amikor be fogom jelenteni, hogy a Gerillamarketing (by Bognár Stúdió) oldalt nyitott a Facebookon is, továbbá bejelentem, hogy az úri fiúknak kitalált Golden Blogra is beneveztük a Blog hu-n tárolt Gerillamarketing blogot, akkor el tudom képzelni egyesek részéről a meghökkenést: ez nem valamiféle megalkuvás, eltunyulás jele-e? Nem az! A gerillának mindenütt ott kell lennie, hogy sehol se lehessen tőlünk nyugtuk! Beszólunk, megmutatjuk magunkat, aztán uccu. És akkor nézzük, hogyan is fest a dolog:
1.) Egyfelől örömmel tudatom, hogy most, 2022 nyarán is él a fentebb említett blog. 2.) Kevesebb örömmel tudatom, hogy még mindig szükség van rám! 3.) Egyre kevesebb a firkász, azok jelentős része is egy kormánypárti tömbben szakosodik a nem-firkászságra. 4.) Újabb szomorú hír: öregszem, már nem mindenhová lököm oda a kritikámat. Ez a legszomorúbb.
A blogok, így a szakmai blogok is egyre gyakrabban nyúlnak a videó látványos, a mozgást érzékletessé tevő eszközéhez. (Számos példát hozhatnék, azonnal eszembe is jut a Bélyegző Express blog, ahol teszem azt a Trodat bélyegzők teherbírását és sokfunkciós felhasználását mutatták be igen szellemes videók alkalmazásával.) Persze a hírblogok, a komplex blogok esetében is így van ez. Vagyis immár nem csak fogyasztói, hanem alkotói, alkalmazói is vagyunk a videónak. Éppen ezért bizonyára hasznos lehet minden tapasztalat, amit egymásnak átadunk.
Éppen tegnap forgattam egy szösszenetnyi filmecskét, első gesztusból, kézből, röpke illusztrációnak egy pécsi tüntetésről, ahol az utcazenészek tiltakoztak a belvárosból történő kiszorításuk ellen.
A tömeg arca
A tömegnek a tömeg mivoltát egy egyszerű nagytotállal is lehet érzékeltetni, ez megmutatja a tömeg felszínét, színességét vagy szürkeségét, mozdulatlanságát vagy mozgékonyságát, szelídségét vagy fenyegető mivoltát és így tovább. Ám a távoli kép keveset mond az egyes emberről, a tömeget alkotó, a tömeglésben érdekelt emberről, a tömeget létrehozó tipikus egyénről. Éppen ezért arcot vagy arcokat mutatunk be, amelyek jellemezni fogják a tömeg teljességét is.
A rendszerváltást közvetlenül követő években láthattuk ennek a technikának a magas fokú megvalósítását, amikor is az MSZMP tömeggyűléseit csupa idős, lepusztult emberi arccal jellemezték. Ellenpéldaként a FIDESZ ellenzéki időszakaiból hozhatunk példákat, amikor is Orbán Viktor beszédei alatt csillogó szemű, ragyogó fiatalságú embereket mutattak, mint a tipikus egyént, akin tükröződik a szónok lelkesítő beszédének hatása.
Hazugság és igazmondás képpel
Ezzel a technikával nem lehet addig bajunk, amíg igaz módon tükrözi és jellemzi a kiemelt arc a tömeget. Baj akkor keletkezik, ha a kiemelt arc nem fedi a tömeget alkotó alaptípus vagy típusok lényegét. Akkor bizony tudatos képi hazugsággal állunk szemben.
Visszatérve a tegnapi felvételemhez. A képsor szép, fiatal lány arcáról indul, vagyis kihangsúlyoztam a (viszonylag kicsiny) tömeg szimpatikus voltát, fiatalságát, szeplőtelenségét, ártatlanságát - vagyis céljai tisztaságát. Remélem, igaznak méri Ön is, amit a videó nyelvén a demonstrációról elmondtam!
https://www.youtube.com/watch?v=380knB_YD0Y
A vágás
A konkrét esetben még a vágáshoz kapcsolódó képsor is jellemzi a tömeget.
Az első jelenet befejező momentuma: egy kerékpáros balról jobbra haladva, a demonstrálók háta mögött, legurul a pécsi Széchenyi téren. Maga a vágás átúsztató sávja szinte párhuzamosan követi ezt a mozgást, így technikai értelemben szerves egységet alkotnak, vagyis a vágás nem egy brutális, idegen testként rombolja szét a leheletnyi filmecskét.
Hogy miért mondom azt, hogy a kerékpáros is jellemzi a tömeget?
Néhány nappal ezelőtt komoly felzúdulást keltett a blogoszférában Tóth Gy. László politológusnak, a hatalom szócsöveként számon tartott Magyar Nemzetben megjelent szösszenete, amelyben a kerékpárosokról így ír:
A kerékpárosok a modern kor hőseinek hiszik magukat, pedig csak egy rosszul szervezett társadalom bomlástermékei ők... Persze a balliberális, szabadosság-központú médiamanipulátorok által megdolgozott közvélemény abszolút kerékpárpárti, hiszen ez is egy alternatív mozgalom, a szervezett világvárosi közlekedéshez képest más.
A konzervatív, rendpárti hatalom szempontjából a bringás meg az utcazenész hasonló fazon. Mondhatnám egyívásúak. Bomlástermékek. Összetartozók.
Végül a videózásról szóló, politikától mentes írásomat, a videózó embertársaim érdekében milyen más jó tanáccsal is fejezhetném be: kamerás ember ne menjen biciklis utcazenésznek :-)
